furcsa
Itt van ez a két dal, teljesen ellentétesek; tán össze sem hasonlíthatóak. S mégis ha meghallgatom, vagy csak szól akkor mindkettő ugyanazt az érzést kelti fel bennem… Nem sok olyan könnyűzenei darab van, amit szoktam csak úgy hallgatni, hogy bekapcsolom, szól és csukott szemmel ülök előtte, semmi másra sem figyelve.
Azért… ez egy kicsit jobban:
May 17th, 2010 at 21:14
Nagyon nem témába vág, de a régi blogod tiszta retró. Az mt&Ancsa meg főleg!
May 17th, 2010 at 21:21
Az bizony… Ez a poszt nagyjából másfél óráig íródott, nosztalgiázás, illetve hosszadalmas kacarászások okán (ez utóbbi oka főleg az általad is említett msn archívum volt…).
May 17th, 2010 at 21:21
És persze a Temesvári… van egy nagyon mélyen belém ivódott érzés a Bikini kisstadion koncert hallgatásáról. Walkmannel, kaziról, HÉV-en, Pomáz után, Sztendre felé, sötétben, lehúzott ablakoknál, tavaszi hűvösben. Mindig beugrik ez a fíling, mikor az albumot hallgatom.
May 17th, 2010 at 21:29